Chapter Five

Sziasztok, íme az 5. fejezet:D Jó olvasást! Ma várható még egy pár rész, mivel szeretném behozni a lemaradást, utána már kevesebb részek lesznek..:/ Na, jó olvasást! :D

- Na milyen? - lépett ki a fülkéből.
- Tökéletes! - ragyogtak meg szemeim. Tökéletesen illett rá. Végigmérte magát a tükörbe.
- Szerintem is. - szólalt meg mögöttem egy hang. Mindketten egyszerre pillantottunk a személyre. Ken? Na ez meg mit keres itt? Csak ne legyen itt Aeron mert kitérek a hitvallásomból..
- Hát te meg? - kérdeztem.
- A srácokkal beültünk a Starbucks-ba és megláttalak titeket ezért úgy gondoltam hogy idejövök és boldogítalak titeket. - magyarázta majd közelebb jött.
- Édesem - kezdte Soph - szeretlek bébi, de most menj vissza a fiúkhoz.. - felnevettem Soph közlésén. Ez az én barátnőm!
- De ha végeztetek a "tele kézzel megyek haza a vásárlásból" akkor csatlakozzatok hozzánk! - nem is szoktunk tele kézzel hazamenni. Na jó igen.
- Nem! - vágtam rá.
- De most miért? - húzta vissza a függönyt Soph.
- Nincs itt Aeron, ha rá célzol! - mondta Ken.
- Te is neki dolgozol, látom ám! - mondatomra értetlen fejet vágott. - A lényeg, hogy nem versz át! - néztem rá szúrósan.
- Ha nem hiszed el nézd meg! - mutatott a bolt felé.
- Jó elhiszem! - erőltettem magamra egy halvány mosolyt.
- Jó, de siessetek bár..na mindegy..az a lényeg, hogy siessetek. - Soph pont kijött a próbafülkéből akinek egy puszit nyomott az arcára majd elhagyta az üzletet. Oké..
- Na megveszed? - kérdeztem miközben nézelődtünk tovább.
- Úgy döntöttem, hogy inkább nem..
- Mert? - értetlenül pillantottam rá.
- Szerintem nem áll olyan jól rajtam vagy nem is tudom.. - mutatta a darabot majd visszatette a helyére.
- Hát ha te úgy érzed.. Nem erőltetem rád. Ismerlek már, hogy milyen vagy.. - nevettem.
- Akkor vásárlás után Starbucks? - kérdezte rám pillantva - próbáld fel ezt! - nyomott a kezembe egy fekete-fehér színű csikós felsőt. A vállánál több benne a fekete szín mint a fehér. A többi részénél pedig egyértelműen sokkal több a fehér csík. Rájöttem valamire.. A magyarázásom nem a legjobb..
Mivel Soph nem bírt magával ezért kifizettük azt a felsőt majd átmentünk a starbucksba. Gondolhatjátok, hogy mennyit könyörgött érte.. Vagy 10 percig nyaggatott és már a nyaggatásától is elment a kedvem.. Ajh. Soph mikre rá nem veszel! Mikor odaértünk tényleg nem volt ott Aaron. Hál’ istennek.. Úristen az ott.. Áhh.. Basszus. Kurva helyes.
- Sziasztok. - köszöntünk egyszerre. Ők is visszaköszöntek. Ránéztem mire ő is rám. Ahhw azok a szemek. Istenem. Végigmért majd rám mosolygott. Visszamosolyogtam majd beharaptam szám szélét. Hasamba a pillangók ezerrel szálltak össze-vissza.
- David, Dave - mutatott a másik fiúra - és Mark - és a kiszemeltem. Bemutatkoztunk mi is majd leültünk. Pont mellé ültem. Ahhw. Csak nyugi Lua! Nem lesz semmi baj.. A szívem majd kiugrott a helyéről..
- Kértek valamit inni? - kérdezte Ken.
- Én igen. - szólalt meg Soph.
- Gyere menjünk akkor! - fogta meg a kezét majd felálltak. "Ne hagyj itt ezzel a dögös pasival" szemmel néztem rá Sophra aki csak rám vigyorgott. Kösz szépen.
- Nekem is hozzatok! - szóltam utánuk. Bólintottak. Most itt maradtam két fiúval. Ajh.
- Na és tényleg Aeronnal laksz egy házba? - kérdezte mellettem Dave.
- Tényleg? - szólalt meg Mark. A hangja. Istenem. Persze, már ők is tudják..
- Aha. - mondtam - olyan idegesítő - vallottam be mire kinevettek - mi ilyen vicces?
- Aeron sose változik.. - nevetett David.
- Igen ugyanolyan fasz szopó köcsög buzi marad. - vigyorogtam gonoszan.
- Nem hinném, hogy buzi. - közölte mellettem a szex isten. Igen, ő az. Még látszik is rajta, hogy izmos. Ahh.
- Nekem mindegy, de az előbbit, nem fogom vissza szívni.. - tettem fel a kezemet.
- Szóval mondhatjuk azt, hogy édes testvérek vagytok.. - mondta Dave. Mi testvérek? Soha.
- Hallod te magadat?
- Aha.
- Mi soha nem leszünk testvérek! - szótagoltam - érted? Nem, hogy még édesek.. Hol jársz te? - nevettem fel kínosan. Erre csak elnevették magukat. Oké, ezt megjegyeztem, hogy válaszként nevessünk.. Néztem Sophékat amint sétálnak felénk.
- Miről csacsogtatok? - kérdezi barátnőm.
- Aaronról.
- Apropó Aaron.. - amint kimondta a nevét megjelent.. - Mentem sziasztok! - álltam fel.
- De az italod.. - be se tudta fejezni mert kikaptam a kezéből az italomat.
Még maradtam volna velük, hogy Aaron is ott van csak.. csak egyszerűen azt akartam mutatni, hogy Aaront utálom.. Pedig nem. Nem? Nem utálom? Vagy mégis? Nem tudom..
Próbáltam magabiztosan elé lépni, de rogyadozni kezdtek lábaim jelenléte miatt. Miért van ez? Elé léptem majd fülébe súgtam:
- Mielőtt mástól tudnád, le fasz szopó köcsög buziztalak, drága. - próbáltam minél mélyebbre hatolóan beszélni.
Most miért mondom ezt? Miért nem mentem csak el mellette? Vagy ezzel is szívatni akarom, mert tetszik? Aaron vagy az, ahogy reagál? Sok a megválaszolatlan kérdés, kevés a válasz..
- Nagyon rossz helyen jársz, vöröske. - nevetett.
Ő az egyetlen egy ember aki így becézget, hogy: pinki, vöröske, cica, bébi, meg még kitudja, hogyan..
- Hát nem rosszabb helyen nálad. - néztem szemeibe.
- De virgonc a kis cica. - nézett végig rajtam.
- Nem vagyok állat. - közöltem.
- Pedig az is lehetnél, pinki.
- Kösz inkább kihagyom. - indultam el - Sziasztok. - integettem a többieknek majd elindultam, de ekkor utánam szólt valaki.. Mr. Dögös szex isten volt. Ahh.
- Haza kísérhetlek legalább? - állt meg mellettem.
- Hmm.. - simogattam az államat - nem is tudom.. Lehet, hogy egy pszichopata vagy aki meg akar erőszakolni.. - mondtam komolyan.
- Annak látszok? - mutatott végig magán. Egyáltalán nem látszott annak inkább rohadtul dögösnek.. - Ne a külső alapján ítélj.. - nevetett kínosan. - Szóval a belülről is egy pszichopatának látszok? - ült le az egyik bőr puffra.
- Nem ismerlek igazán. - álltam tétlenül - bocsi, de nem érek rá ilyesmikre - indultam el.
- Oké - szólt utánam - itt fogok ülni és várni rád..egyedül. - hangsúlyozta az utolsó szót.
- Rám aztán várhatsz! - intettem.
- És csak magamba készítek szelfiket.. - folytatta nyávogva. Szerintem mindenki minket nézett. Kicsit cikinek éreztem a dolgot, de most mit csináljak. Beleittam az italomba.
- Facebookra tölsd fel azért.. - nevettem.
- És ki fogja kiválasztani, hogy melyik a jobb? - hajtotta le a fejét.
- Majd a barátnőd. - nevettem.
- Barátnőm hol vagy? - tekintett körbe. Öcsém, mint egy részeg fickó.. Erre odament hozzá egy magassarkú (picsa) lány. Elkezdtem magamba röhögni. Beálltam egy oszlop mögé és onnan néztem tovább az eseményeket. Igen vannak ilyen oszlopok amik az épület felső emeletét tartják. Csak le ne szakadjon!
- Azt mondtad, hogy nincs barátnőd? - mutatott rá hosszú körmeivel a szőke. Hát persze, hogy szőke hajú a csaj.. Filmbe illő.
- Szerintem a smink belement a füledbe. - mondta halál komolysággal. Ott röhögtem az oszlop mögött, mint egy örült.
- Nem. - mondta a csaj.
- Dehogynem, biztos leizzattad a sok vásárlásba és
belefolyt a füledbe. - nevetett.
A csaj csak megpofozta majd sarkon fordulva eltipegett. Jaj, de sajnálom szegényt.. Miért nem kapott még egyet? A gondolattól elnevettem újra magamat. Furcsálltam, hogy az én sminkemet nem szólta le pedig elég sokan mondják, hogy 6 kilogramm vakolat van rajtam, de szerintem nem. Megérintettem az arcomat majd végighúztam az ujjamat. Mondom én nincs is rajtam sok. Nekidőlt a korlátnak majd kinyújtotta lábait. Maga elé bambulva gondolkodott. Gondolom. Felállt majd elsétált. Hát én ide már nem is kellek. Lehangolva bújtam elő majd indultam el. Azért jó volt hülyéskedni, de ő ezek szerint feladta. Bíztam abban, hogy talán utánam jön, de nem tette. Az italomat szürcsölgetve mentem le a mozgólépcsőn. Biztos ő is olyan, mint Aaron. Kedves majd egy bunkó paraszt. Mély levegőt véve léptem ki az épületből. Anya miért nem vagy itt? Legalább tudnánk beszélgetni. Eltudnám mondani, hogy most mit érzek, mit akarok. Te segítenél, megnyugtatnál, ölelnél. Miért nem vagy itt? Csak gyere vissza, kérlek! Leültem a legközelebbi padra majd törökülésbe ültem. Elkezdett fújni a szél ami belekapott a hajamba. Persze ilyenkor kell a szélnek is feltámadnia.. Az égre sötét felhők gyülekeztek, a napot eltakarva. Előkotortam a pulcsimat amit magamra kaptam. Szerencse, hogy hoztam magammal. Hoztam magammal pulcsit? Nem is emlékszem. A kapucnit is a fejemre húztam, hogy eltakarjam a fejemet és borzalmasan szét álló hajamat. Egyre nagyobb fájdalmat kezdtem el érezni a hasamba. Lehajtottam fejemet majd néztem ahogy megjelennek az aszfalton az első esőcseppek. Én is elkezdtem sírni. Mintha az idő megérezte volna az érzéseimet. Hirtelen történt az időváltozás is. Nem akartam elázni ezért felálltam és elindultam hazafelé. Éreztem hogy a sós esőcseppek marni kezdik arcomat. Letöröltem őket. Tuti, hogy elfolyt a sminkem. Kinézetemmel nem törődve mentem tovább..