Chapter Four

Sziasztok, megérkezett a 4.fejezet is, hogy kárpótoljalak titeket, a pár nap hiány miatt. :/

Nahh most a fürdőért is versenyezhetek a reggel. Nagyon fasza. Gyorsan kikeltem az ágyamból előkaptam valami ruhát majd siettem a fürdőbe. Gyorsan lefürödtem majd felöltöztem, sminkeltem. Mire kiértem Aaron kómásan botorkált idefele.
- Gyere hadd segítsek az idős néninek. - fogtam meg a karját majd vittem a fürdő irányába.
- Bácsi. - javított ki röhögve.
- Akkor idős öregember. - nevettem majd belöktem a fürdőbe. Készítettem reggelit majd megettem miután végeztem kunyerálni akartam apámtól pénzt, hogy a suliba veszek majd kaját. Aha, persze.. Én ezt jól elterveztem.. Apa sehol. Fasza. Egy papírcetlit vettem észre a a hűtőn. Eddig amúgy azt miért nem láttam? Lehet, hogy vak vagyok? Szerintem szemüveget kéne, hogy hordjak.. Na mindegy is. Ez állt rajta:
„Jó reggelt, kislányom! Ma Bell visz téged suliba! Nem érdekel, hogy nem akarsz vele menni. Ha elkésel a suliból akkor eltiltalak egy teljes hónapra attól amitől.. Pénz van az asztalon, jó legyél, puszi. ☺ ”
Jó legyél? Adok én neki jól legyéltet. Van ilyen szó egyáltalán, hogy "legyéltet"? Na mindegy. Mindig valami hülyeségen jár az eszem és megint húzom az időt.. Lua! Miért nem szólt előbb akkor mehettem volna gyalog.. Ahh. Mindegy is. És mi az, hogy eltilt? Tiltson nyugodtan ha 3 teljes hónapig kibírtam akkor 1 hónap nekem az már semmiség. De nem szabad elkésnem így is le vagyok maradva. Mivel a suli mellett ugye fotózásokra is járok és így kevesebb időm van tanulni. Ajhh. Összetéptem a cetlit majd kidobtam a kukába.. Elvettem a pénzt az asztalról majd beraktam a pénztárcámba. Felmentem a táskámért majd kimentem az udvarra és vártam, hogy mikor indulunk már el. Ajh.
- Elindulunk valaha? - álltam fel.
- Indulunk már, vöröske! - szólt ki töketlenke. Mikor fogja ezt abbahagyni? Fuh, de idegesítő tud lenni.
- Jól van, Armstrong. - sarkon fordulva indultam el amikor utánam szólt.
- Pinkike. - nyújtotta rám a nyelvét. Áh egy cseppet sem zavarja, hogy az anyja itt van.. Áhh..nem.
- Hülye, egoista, seggfej! - szóltam be neki majd mikor kinyitotta végre a kocsit beültünk.. - Nekem mindig az én vörös hercegnőm leszel. - suttogta a fülembe. Lehelete bőrömhöz ért. Lágyan simogatta arcomat. Az a bizonyos bizsergés futott át rajtam. Bár csak ne lenne ez az érzés. Egyenesbe ült majd elvigyorodott. Ennek meg mi a baja? Ez zakkant. Valaki tudna valami jó pszichológust vagy valami dokit? Lassan a suliba értünk, de az ő arcáról a vigyort le nem lehetett törölni. Ajh. Kiszálltam a kocsiból majd becsapva az ajtót magam után gyors léptekkel haladtam a suli felé, de egy kéz visszarántott.
- Nem vagyok a hercegnőd! - néztem rá szúrósan mire elnevette magát - mi ebben olyan vicces?
- Úgy nézel ki, mint egy felfújt piros lufi. - nevetett.
- Még valami? - fontam össze karjaimat előtte.
- Nem most már mehetsz! - vigyorgott. Hogy tud..? Áhh..hagyjuk..
- Köszönöm, hogy megengeded, Armstrong. - mondtam majd sarkon fordulva siettem a termünkbe. 

//Aaron//

- Ennek meg mi baja? - mutatott a távolodó Lu-ra Ken. Jaj, bocsika nem hívhatom így, de hát úgyse hallja..
- Csak szívatom az agyát.. - vigyorogtam majd befelé igyekeztünk, mert megszólalt a csengő.
- Bejön? - döbbent le.
- Fúj, dehogy..ha ő lenne az utolsó nő és szaporodnunk kéne még akkor se dugnám meg. - nevettem - és te most együtt vagy szilvával?
- Kivel? - nézett furán.
- Szilvával tudod a kék hajú csaj.. - nyitottam ki a szekrényemet. Fogalmam sincs, hogy Ken miért jött össze egy ilyen lánnyal.. Mindig is mi voltunk a "parti arcok" a buliban, sose voltak normális kapcsolataink.. Vagy nincsenek is együtt?
- Nem szilvának hívják! Sophie a neve.. - támadott szavaival. Leszilvázom a csajt, ez lenne a baj? De, ha egyszer igaz..
- Jó bocsi nem jutott más az eszembe.. Baj? - néztem rá majd kivettem a könyveimet.
- Baj és igen a barátnőm. Ne hívd többé szilvának, jó? - nézett rám szúrósan. Szóval együtt vannak, remélem hamar meggondolja magát és csak egy menetig megy el vele.. De amúgy mi ütött belé?
- Te neked meg mi a bajod? - nevettem.
- Te neked mi a bajod!? Hangulat ingadozásaid vannak egyfolytában.. Csak nem, Luanna? - húzogatta a szemöldökét. Luanna? Persze, hogy nem.. Vagy lehet? Nem tudom.. De a szemei csodásak és az arca gyönyörű.. Aaron, hogy mondhatsz ilyeneket? Fel kell keresnem valamilyen doktort!
- Ne keljen az előbbit megismételnem! - csaptam be a szekrényemet.- Oké, de most már siessünk, mert már becsöngettek.. - sürgetett.
- Mi van betojtál? Nyugi van tesó! Késünk egy kicsit és akkor? - indultunk el. Bekopogtunk majd benyitottunk.
- Elnézést a késésért.. - hajtotta le a fejét a mellettem lévő Ken.
- Késésetek oka? - támaszkodott az asztalra az egyik kezével a tanár.
- A könyveinkért mentünk.. - magyaráztam meg.
- Üljetek le! - lépett a táblához. Vigyorogva ültem le Luácska mögé. Elkezdtem másolni a táblán lévő szöveget. Mikor végre lemásoltam amit láttam elkezdtem nyaggatni a kis vöröskét". A ceruza ami a kezembe volt azzal kezdtem bökdösni a hátát. Mikor már nem bírt magával rám szólt:
- Fejezd már be! - fordult hátra majd ketté törte az íróeszközömet.
- Igazgatóiba most! - üvöltött megint a tanár. Fasza. Remélem azért nem rúgnak ki. Egyszerre álltunk fel és mentünk ki. - Kösz szépen! Most miattad van ez az egész! Utállak! - vette gyorsabbra a tempót. Idegesnek látszott, de még mennyire.. De bírom mikor ideges.. Olyan jót tudok rajta ilyenkor nevetni.. De a feneke is elég formás és ahogy megy.. Mekkora egy perverz alak vagyok.. Ez a vöröske nem semmi egy lény amúgy.. Az igazgatóiba a szokásos dolog fogadott. „Még egyszer elő ne forduljon!” meg, hogy „Meddig csinálod még ezt?” Kirúgást is megemlítette.. Ha így folytatom tovább..blah..blahh...blah.. Lua csak vigyorogva nézett azért mert kirúghatnak.. Jaj apuci pici cuki lánya.. Egyem meg a húsát..(szarkazmus) És megúsztuk az egészet.. Nem kaptunk semmi büntit.. Na jó, jó lenne azt mondani, de sajnos szombaton be kell jöjjünk reggel 8-kor és 16-kor távozhatunk.. Mire végeztünk kicsöngettek. De miért érzem azt, hogy bűntudatom lenne? Néztem ahogy puffogva megy vissza a terembe. Vöröske még vörösebb lett...

//Luanna//

Elegem van belőle. Mindenhol csak ő. Utálom. Hagyjon békén. Költözzön el az anyjával együtt.
- Most ez mire volt jó? - dobtam bele a táskámba a könyveimet.
- Arra, hogy idegesebb legyél.
- Ha így játsszuk akkor legyen. - néztem rá mérgesen majd sarkon fordulva léptem ki a teremből. Ezt még valahogyan visszakapja az biztos.
- Lu! - szólalt meg valaki mögöttem.
- Ki az már? - fordultam hátra - ajh, mi van?
- Mi volt az igazgatóiba? Amúgy itt leszünk.. - fuhh..a..én meg majdnem felmentem az emeletre..
- Szombaton 8-tól 16-ig bent kell lennünk.. - dobtam le a táskámat.
- Uhh..sajnálom.. - húzta el a száját.
- Fogalmam sincs, hogy hogyan mondjam el vagy majd pénteken elmondom neki..még nem tudom.
- Aaronnak is be kell jönnie?
- Aha. - mondtam. Suliba nem történt semmi érdekes azon kívül, hogy Aaront jól messziről elkerültem, de valahogy mégis magamon éreztem tekintetét amitől zavarba jöttem. Ez valamit jelenthet? Miután hazaértem apa már otthon volt. Elég gyorsan végzett.. Még elmondani se mertem neki inkább megkérdeztem hogy elmehetek-e vásárolni Soph-al. (Mivel megbeszéltük) Igen mondott! Huhh.. Mondjuk akkora görcs van a hasamba, hogy azt elképzelni sem tudjátok.. Csak erre tudok gondolni.. Hátha most ezzel eltudom felejteni ezt az egészet.. De mivel holnap már péntek és szint kell valljak.. Vajon mit fog szólni és, hogyha nagyon mérges lesz rám? Sohase voltam még büntiben. Aaronnal ellentétben gondolom ő minden héten ott ül.. Inkább nem is gondolok ilyenekre.. De persze, hogy nem tudom elhesegetni ezeket a gondolatokat a fejemből, meg persze őt se.. Miért?
Épp a mozgólépcsőn mentünk fel barátnőmmel.
- Segítened kell! - szólalt meg mellettem.
- Ruhát venni szombatra? Ne is mond! Tudom..tudom jó benyomást akarsz kelteni.. - kerestük a kedvenc üzletünket miközben beszélgettünk.
- Igen..ahh..nagyon izgulok.. - remegett meg.
- Nyugi már! Nem lesz semmi gond! - simítottam meg a karját megnyugtatva majd beléptünk az üzletbe.
- És ha megtörténik? - aggodalmaskodott. Mindig is ilyen volt Soph..
- Nyugi már..ha nem akarod..leállítod és megmondod neki.. - nézegettük a ruhákat.
- És, ha megbántom ezzel vagy hogyha szakít velem? - idegeskedett.
- Egy, nem hiszem, hogy megbántanád, kettő, ha szakít veled ez miatt akkor csak a dugásra megy.. Na ezt próbáld fel szilva.. - nyomtam a kezébe egy kék színű felsőt.
- Utálom, ha szilvának hívsz! - mondata után mérgesen kikapta a kezemből a darabot majd bement a próbafülkébe. Imádom szilvának hívni.. Na jó, csak idegesíteni ezzel, akkor mégis imádom szilvának hívni..